Ez a lecke az előzőre alapozva az egyéb vezetéses kulcsokról fog szólni. Gyakorlatilag az előzőleg megismert egyszerű vezetéses kulcsok különböző szempontok szerinti felhasználásaiból pár alkalmazást kívánunk e kisebb fejezetben bemutatni.

Ikervezetéses kulcs

Az egyszerű vezetéses kulcsok egyik fajtája az ikervezetéses kulcs, amikor a vezetés egy, vagy több eseménynél nem egy, hanem két tipp kiemelését teszi lehetővé. Ez a módszer természetesen csak a háromesélyeseknél alkalmazható, ilyenkor a kulcsban az alaptippből körülbelül egyforma gyakorisággal szerepel majd az ikervezetett eseménynél a két kiemelt kimenetel, és a harmadik nem preferált kimenetel kissé kevésbé. Példán keresztül: 2-5-6, ismerjük már, felírjuk a vezetőoszlopot, hogy 2-2-1-1-1-1-1, aztán morfondírozunk, hogy mondjuk az első háromesély nagyon gyanús, ezért módosítjuk: 2X-2-1-1-1-1-1. Kész is van, az előző leckében leírtaknak megfelelő módon tetszőleges emelésszámmal lehet vezetni. Az egyszerű vezetéses kulcshoz képest ez a kulcs több oszlopszámot fog eredményezni, de még mindig jóval a teljes variáció oszlopszáma alatt maradva.

Személyes vélemény: az ikervezetéses kulcs használata önmagában nem célravezető, de egyéb szűrőkkel párosítva már érdemes lehet elgondolkozni a használatán.

Egyszerű vezetés több emeléssel

Ha már megvan az alaptipp, és a vezetőoszlop is, a nagy dilemma még mindig megvan, hogy most akkor mi legyen az emelésszám? Hét eseményből négy kimenetelt vajon eltalálok? Vagy csak hármat? Fogni kéne mindkettőt… Szerencsére ez a probléma könnyen megoldható: használjuk akkor mindkettőt! A kulcs előállítása semmiféle rafinériával nem jár: az alaptipp és az alaposzlop ugyanaz, de ebben az esetben két vezetést kell előállítani három, illetve négy emeléssel, és mindkettőt meg is kell játszani. Az eredmény 2-5-6 indexű alaptipp esetén száz feletti oszlopszám lesz, viszont ha hibátlan az alaptipp, akkor aztán beindul a kassza, az alaposzlopon elért találatok függvényében! A találati táblát ilyenkor mindkét emelésre külön kell felírni, majd mindkettőből a nyerőosztályokhoz tartozó a találatszámokat összeadva lehet meghatározni az egyes nyerőosztályokhoz tartozó teljes találati számokat.

Tetszőleges számú, és értékű emelés használható egy kulcson belül, természetesen annak függvényében, hogy az emelés értékének alsó határa mindig 0 és a felső határa pedig az index első két értékének összege. Megjegyezzük, ha az összes lehetséges emelést elvégezzük, akkor a kulcs hibátlan teljes variációját kapjuk eredményként – ha így gondoljuk, ne fáradjunk, adjunk inkább fel egy kombinációs szelvényt!…
Természetesen ikervezetés esetén is nyugodtan lehet több emelést használni.

Személyes vélemény: több emelést alkalmazni mindig az adott kulcsnak és helyzetnek megfelelően érdemes. Egyszerű vezetéses kulcsoknál kisebb indexek (6-7 többesély) esetén általában bőven elegendő egy emelés, nagyobb indexek (7+ többesély) viszont jobban bebiztosíthatóak két, esetleg három vagy több emeléssel (bár ehhez már egy kisebb vagyonra lesz szükség), ezeket természetesen egymástól megfelelő távolságra definiálva. Többvezetéses kulcsoknál viszont éppen a kis tartomány és a jó fogás érdekében érdemes több egymáshoz közeli emelést megcélozni! Na, beszéljünk is most erről!

Többvezetéses kulcsok

Kisebb indexek esetén még könnyű eltalálni a helyes emelésszámo(ka)t, de ahogy egyre nagyobb az index, úgy a kulcs felírása is nagyobb munka, pláne ha több emelést akarunk használni. És egy idő után ráadásul mindenki szembesülni fog vele, hogy hát lesznek kimenetelek, amelyek jobban bejöttek, megérzés vagy papír alapon, még mások meg továbbra is lutrik maradnak, hiába, a háromesély nem véletlenül lett háromesély. Viszont egy kulcson belül meghatározni, hogy akkor ezek hogyan, hol, és mint, hát nem könnyű! Ezt valahogy egyszerűsíteni kéne, hogy a „fixebbek” így és inkább, a tiszta háromesélyesebbek meg úgy és általában… vagy mi a csuda… Na most ez egy programmal könnyen megoldható, de program nélkül is kivitelezhető, kis odafigyeléssel.

A dolog lényege, hogy az alaptippet több csoportra bontjuk, az egyes csoportokat külön-külön vezetjük és emeljük, majd a két kimenetelt egymással összeszorozzuk! Ez elsőre nagy munkának és a szorzás miatt végtelenül bonyolultnak hangzik, holott csak elsőre rémisztő, a gyakorlatban ugyanis az egyes csoportok alapvetően kis indexű vezetéses kulcsokat foglalnak magukba, amelyek végső oszlopszáma ritkán emelkedik 10 fölé. És 10×10=100, 12×15=180, vagy akár 3×6x10=180, eddig azért bárki el tud számolni!

Lássunk példát egy kétvezetéses több emelésű kulcsra!

A szokott alaptippünk tökéletes lesz erre, 2-5-6. Ebből két csoportot hozunk létre, egy 2-1-10-es és 0-4-9-es indexűt. Aztán felírjuk mindkettőre külön-külön a vezetőoszlopokat: 2-2-1 és 1-1-1-1. Eddig semmi különbség, ugye? Hát akkor kezdjük el vizsgálni az egyes csoportokat. Az első csoport elég büdös - mondjuk direkt így válogattuk -, de úgy véljük, hogy 1 vagy 2 találatot azért csak elérünk benne, ennek alapján létrehozunk egy vezetéses kulcsot két emeléssel (egyes és kettes, bármelyik emelés-értelmezésben ez ugyanazt eredményezi), az eredmény 13 oszlop.

Most jön a másik csoport: hát, az biztos, hogy mind a négyet nem találjuk el, de… mondjuk… kettőt vagy hármat? És akkor a többi kimenetel itt ugye maximum döntetlen… Ez jó lesz. Indulhat a vezetés itt is két emeléssel (kettő és három, illetve a másik megközelítés szerint három emeléssel, mint nullás, hármas és négyes), az eredmény 10 oszlop. Már csak az összeszorzás van hátra, 10×13=130 oszlop a vége matematikailag, és ennél nem bonyolultabb a kivitelezés sem: az első csoport első variánsát „fixáljuk” a fixek mellett, és ahhoz képest írjuk fel a szelvényre a második csoport minden variánsát – 10 oszlop megvan. Aztán az első csoport második variánsát „fixáljuk” és rendeljük mellé a második csoport összes variánsát, és így tovább az első csoport 13. variánsáig. Kész! Ez a „kis” vezetéses kulcs telitalálatot garantál hibátlan alaptipp, ÉS az első csoportból 1 vagy 2 találat, ÉS a második csoportból 2 vagy 3 találat esetén.
Hát nem nagyszerű?

Személyes vélemény: a többvezetéses kulcsok precíz csoportosítás és definiálások után nagyon hatékonyan alkalmazhatóak. Személyes kedvencem 9-0-5 indexű háromvezetéses kulcs, vezetésenként egy emeléssel 1728 oszlopon. Igen, kilenc háromesély, bruttó 19683 oszlop! A három vezetés három darab három háromesélyt tartalmazó csoporton belül történik (mennyi hármas, három a magyar igazság is!), az emelés meg: hát egyet kell megfogni! Ez csoportonként pontosan 12 variánst eredményez, és 12×12×12=1728 oszlop lesz a végeredmény. A kis csoportok szerintem legoptimálisabb használata, hogy a háromból egy erős tipp, és két őrült, de nem túl nagyon őrült, csak annyira, hogy be ne jöjjön lehetőleg! Ha esetleg mégis elszállna az erős tipp, még mindig van két sansz, hogy az egyik bejön a másik kettőből… Csak az ne legyen, hogy mindhárom elszáll, vagy mindhárom bejön, vagy éppen kettő jön be – pontosan egynek szabad csak teljesülnie csoportonként! Azért ez így már nem is olyan egyszerű, de akár fiktív játékban is lehet vele próbálkozni, hogy ki milyen eredményes (nem kell levezetni a kulcsot, csak a csoportokat és a vezetéseket meghatározni, és nézni, hogy mennyire teljesültek), vagy saját kulcsokat kreálni hasonló elvek alapján. És mielőtt még bárki mondaná, hogy de hát 1728 oszlop, az egy vagyon – természetesen nem tisztán kell ezt megjátszani (bár úgyis lehet), erre még pár szűrő rá van engedve, és ha még úgyis sok, akkor egy hibapont is. És ezért is írtam, hogy lehet variálni, mert ha például valaki akkora májer, hogy csoportonként két találatot mer vállalni, az megússza összesen 6×6x6=216 oszlopból, tisztán. Persze csoportonként csak egyet hibázhat… Még ennyit csak a végére, hogy három eseménynél kevesebbet tartalmazó csoportot, illetve ötnél nagyobbat nem igazán érdemes létrehozni – az ötös is csak 0-5-8 esetén lehet igazán hatékony. De mindig lehetnek helyzetek, amelyek pont az ilyen a kivételeket igénylik.

Párhuzamos vezetéses kulcs tippenkénti rangsorolással

Ez valami oltári bonyolult dolognak hangzik, és olyan tekintetben az is, hogy papíron már igencsak nehéz előállítani, de Excelben vagy program segítségével smafu! A kulcs alapja természetesen itt is a vezetés, de közvetlenül nem írunk fel vezetőoszlopot, és speciálisan emelünk, mert gyakorlatilag nem emelünk, hanem! Na, ezért írtam, hogy papíron nehéz, ugyanis ez már nem egészen tiszta vezetés, hanem inkább már a szűrés kategória, amivel a következő leckében fogunk ismerkedni. Azonban mivel a tippek megadásánál fontos lesz az egyes események kimeneteleinek sorrendje, mégiscsak valamennyire vezetéses kulcsról beszélünk.

A kulcs lényege, hogy a tetszőleges indexű kulcs eseményeinek általunk tippelt kimeneteleit rangsorolva adjuk meg, például 2-5-6, ez 2X1-21X-1X-1X-1X-1X-1X. Aztán definiálunk három szűrőt: első helyen mennyi találatot várunk (a fixeket kulcsszerkesztés esetén nem kell beleszámolni), második helyen mennyi találatot várunk, és harmadik helyen mennyi találatot várunk (ez nyilván csak a háromesélyekre fog vonatkozni). Természetesen lehetőség van helyenként nem csak egy, hanem több különböző találatszám definiálására is. Amelyik variáns nem felel meg az elvárt feltételeknek, azt kitöröljük, nincs rá szükség. A maradék variánsok halmaza lesz a kulcs, nem is kell átfordítani, azonnal használható. A kulcs eredményessége az alaptipp hibátlanságától ÉS a tippek rangsorolásától ÉS az egyes tartományok definiálásától függ. A kulcs egyik előnye, hogy az egyes szűrőfeltételek állítgatásával elég rugalmasan lehet kezelni a végső oszlopszámot, és preferálja az egyes kimenetelek fogadó által elvárt számát. Hátránya, hogy saját kútfő esetén erősebben szerepel benne a mázli- és megérzés faktor.

Személyes vélemény: jó kis szűrt kulcs ez, de a rangsorolással csínján kell bánni. Zsótival próbálkoztunk ezzel a módszerrel is régen, de a saját megérzések eléggé erős naplózási tevékenységet követeltek háttérnek, ezen elbuktunk. Kissé sikeresebbek és jóval átláthatóbbak voltunk, mikor tippmix odds-ok segítségével rangsoroltuk a kimeneteleket (azaz itt elhagytuk a megérzéseket), majd ezeket szűrtük tartományokra (megérzés, megérzés, megérzés), de igazán így sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ráadásul így már majdnem papírformára vezetett többemeléses kulcsot játszottunk, amit jóval könnyebb volt előállítanunk. Bizonyos értelemben azonban hasznos kulcs ez, változatai a mostani szisztémánk alapjai képezik.

Rengeteg egyéb (vezetéses) kulcs létezik még, nem volt célunk mindegyiknek a bemutatása, csupán néhány „egyszerűbb” vezetéses kulcs prezentálása. Aki úgy érzi, ezeken kívül akad még említésre méltó szisztéma, a hozzászólásokban írjon róla bátran!

A következő leckében a különböző szűrőfeltételek közül a legnépszerűbbekről, azok használatáról, előnyeiről és kockázatairól olvashattok majd.

Áron